Frankó

A képen látható vonalzó, a tervező elmondása szerint, a klasszikus vonalzó értékeit hivatott kiegészíteni a digitális technológia nyújtotta lehetőségekkel. A ceruzát a vonalzó széléhez érintve megjelenik a megfelelő érték, illetve rendelkezik relatív mérési funkciókkal, tehát kijelölhetünk egy nulla pontot a reset gomb megnyomása után. Ha viszont a reset gombot nyomva tartva érintünk meg két pontot, a kettő közötti távolságot mérési egységként használhatjuk.

A relatív mérésnek nyilván az volna az értelme, hogy ne kelljen kivonást végeznünk, de ha a vonalzónak nem a közepét használjuk mérésre, és ugyan miért is tennénk, ez a probléma fel sem merül. A mérési egység használata talán praktikusabb lehet, de tartok tőle, hogy minden újabb mérés előtt ki kell majd jelölni a mérési egységet, (törölve a mért értéket) nem beszélve arról, hogy a többszörös mérés növeli a pontatlanságot. Idegesítő tulajdonsága lehet a vonalzónak, hogy a ceruzát hozzá kell érintgetni a mérés során is, így a kényelmesnek mondott használat helyett hamar idegtépő ügyességi játék válhat a mérésből, amiben az lesz a feladatunk, hogy ne firkáljunk össze semmit méricskélés közben. A mért érték "megjegyzésére", vagyis egyetlen, maximum háromjegyű szám eltárolására a memóriánkban azt hiszem talán elég sokan képesek vagyunk... A legnagyobb baj viszont mégis az, hogy mire odaillesztgetjük a vonalzót a megfelelő helyre, már rég leolvashatnánk a mérési értéket, mielőtt még nekiállnánk a vonalzó oldalán egyensúlyozni a ceruzánkat.

Ami a design-t illeti, a klasszikus fa burkolat önmagában hangulatos lehetne, de 2009-ben ki akarna lemondani a 100 forintos vonalzók által is nyújtott átlátszóságról? Na jó, talán, de csak talán, eszébe jut majd a tervezőnek egy szinte mindenhol átlátszó verziót készítenie a jövőben.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy sem időben, sem pedig fáradságban nem spórolunk meg semmit a nem átlátszó, macerásan használható, és a reset gomb folytonos nyomkorászását igénylő vonalzóval! Ja és mivel tud többet egy praktikus digitális térkép-mérő-nél, amivel görbe vonalak hosszát is megmérhetjük?

Via: Technabob 

Nem szeretnék filozofálásba bocsátkozni, csak egy kérdésem van:

- Minek idegesítik az utazókat az egyébként jópofa reklámokkal számtalan megállóban azzal, hogy töltse hasznosan az idejét és olvasson Metropol-t a megállóban várva, mikor úgy kell vadászni az újságra, ami a kihelyezett tartókból 5 perc alatt elfogy?

Egyébként a példányszámot megemelték 15%-kal, de úgy fest, még ez sem elég.

Azt, hogy reggel pakolják ki, indokoltnak tartom, hogy 2009-es első negyedévből származó kutatásukból idézzek:

A megfelelő időben:
- Reggel 7 és 9 óra között
- Munkába menet közben
- Gazdaságilag aktív dolgozóknak

De most komolyan. Azért nem olvasom rendszeresen, mert a kezembe sem kerül... Halvány pirospont, hogy az újság letölthető PDF-ben, de nagyon halvány, hiszen a gép előtt ülve már jóval nagyobb a verseny mint a megállóban, az élet nagy kérdésein morfondírozva...

Ja és még egyetlen kérdés:

- Minek kell egy ingyenes újságot reklámozni?

A fotó a Kontárról van, ott a második csapásról is szó esik.

SCINTILLATION from Xavier Chassaing on Vimeo.

A kollégái szerint igazi magányos zseniként dolgozik a francia Xavier, aki Kanadában több stúdióban is megfordult, jelenleg pedig a la pac-nél dolgozik. A fenti videót is egymaga készítette, amihez közel 35000 állóképet készített egy lakásban egy digitális fényképező és egy projektor felhasználásával. Annak ellenére, hogy milyen szerény technikai felszereltséggel rendelkezik, a maximumot hozza ki a lehetőségeiből, amit ő maga is hangoztat, hiszen a fényképező mozgatását is egy saját maga alkotta készülékkel oldotta meg, ahogyan a vágásban és a vetítésben sem voltak a segítségére. A stop motion technikát különös módon alkalmazta, ugyanis a tárgy helyett éppen a fényképező szakaszos mozgatásával, illetve a (természetesen általa készített) három dimenziós animációk szintén szakaszos vetítésével, majd összeszerkesztésével kelti életre a képeket. A különleges, ragyogó hatás többek között annak is köszönhető, hogy 1 másodperces záridőkkel, folyamatosan készültek a képek. Ahogyan Xavier fogalmaz: ,,Egy normál sebességű felvétel esetében, még a legjobb kamerák sem vehetik fel a versenyt ezzel az érzékenységgel".
Ez az animáció kiváló példa ez arra, hogy a kreatív elmét hogyan sarkallják alkotásra a szűk technikai korlátok...

Hasonlóan érdekes munkája a Del Wire zenekar Zero című, díjnyertes klipje is, amit a weboldaluk első oldalán láthatunk.

Via: Motiongrapher.com Köszi: yummie.hu

A jó ízléssel megáldott szabadúszó grafikus, Bobby Solomon oldalán, a Kitsune Noir-on (ami mellesleg fekete rókát jelent, a Japán róka és a francia fekete szó összetételeként) találtam az alábbi a táskát.

Ünnep ez a bejegyzés, mert ritkán látni ilyen vegytiszta hülyeséget, a rossz design iskolapéldája lehetne: a Bottleclipnek gyakorlatilag semmi értelme!

De hogy miről is van szó, a német tervező iroda (Matthias Ries) szavaival élve:

,,A Bottleclip egy olcsóra tervezett kulacstartó / reklámajándék, ami könnyedén felpattintható bármely, szabványos cső-méretű férfi vázra. A szabványos menetnek köszönhetően a legtöbb flakon közvetlenül a tartóba csavarható.
A célközönség nem feltétlenül sportos kerékpárosokból áll, inkább az az idősebb, illetve túrázgató, családdal kiránduló réteg alkotja, aki szeretné, ha kéznél lenne egy plusz liter folyadék, vagy éppen kettő. A Bottleclip-pel nem kell hosszasan kotorászni a táskában egy kis folyadékért.
Könnyű felszerelni, könnyű használni, és olcsó gyártani."

Sajnos már ott gondok adódnak, hogy csak egy méretre lehet a tartót felpattintani, és akkor sorolnám is:

- Csak egy méretre pattintható fel a tartó.
- Szinte csak vízszintes vázra helyezhető fel. (és a nagyi ugye nem férfi vázon tolja?)
- Kanyarodásnál ki fog lengeni oldalra a flakon.
- Fékezésnél, hirtelen sebesség változásnál, vagy megtörik a flakon nyaka, vagy ha nem, jó eséllyel lerepül az egész tartó - remélhetőleg nem a kerék alá, de még az sem kizárt, hogy előre-hátra fog csúszkálni a felső csövön.
- A tartó össze fogja karmolni a festést / matricát, és a Bottleclip-et pedig vagy leveszegetjük a vázról, vagy hordunk magunkkal egy tartalék kupakot arra az esetre, amikor a kerékpárt ott hagyjuk valahol, arról nem is beszélve, hogy összekoszolódik a magára hagyott Bottleclip a vázon.
- Menet közben nem lehet inni az üvegből, de legalábbis nem egy hobbikerékpáros mutatvány két kézzel levarázsolni a flakont a tartóról. Na és milyen lehet visszacsavarni? 
- Könnyen összenyomhatunk egy flakont le- és felszerelés közben, így kilocsolva az ital egy részét. 
- A menet is nyilván csak az átlagos üvegekre megy rá.
- Megnézném azért azt is, ahogy az unoka a két literes flakont lazán a szájához emeli menet közben, miután lecsavarta a vázról amire fel sem fér...

Előnyök:

Mondhatnánk például, hogy olcsó, vagy hogy egyszerű felszerelni, de az az igazság, hogy a Bottleclip szolgáltatásait egy fél méteres spárga is képes nyújtani, sőt, egy-egy csúszócsomót applikálva a két végére, máris többet kapunk! 

Köszi: Mindennapi Betevő

A többnyire szórakoztató stop motion videókat rendező és forgató PES egyik népszerűbb videóját láthatjuk alant, jó néhány másik társaságában a YouTube csatornáján.

PES szinte sosem használ saját maga készítette kellékeket. A projektjeihez jó érzékkel válogatja a össze a legkülönfélébb, de hétköznapi játékokat, használati tárgyakat, így megteremtve a rá jellemző abszurd képi világot. A rövidfilmjeit elnézve gyakran mosolyodunk el a tárgyak rendkívül ötletes felhasználásán, és sokszor magán a koncepción is.
PES, vagyis Adam Pesapane a "háztetős szex" c. videójával vált ismertté, és olyan megrendelőknek dolgozott már az évek során, mint az Orange, a Sprint, a Bacardi, vagy éppen a Nike. Ajánlom, hogy nézzétek meg a weboldalát, mert jó néhány videó lesz ismerős, több reklámja is vírusként terjedt az interneten, így garantáltan találtok majd olyat, amit láttatok már valahol!

Az RKS Design álmodta meg az alábbi telefont, ami egy jelentős műszaki extra miatt a közeljövőben biztosan nem fog megvalósulni, igaz, a kérdéses részlet elhagyásával is van mit szeretni a telefonon!

A tervezők szerint A Google Android OS-ét használná a telefon az elavulás ellen folytatott küzdelem jegyében - amivel egyet is értek - habár ez a folyamatosan megjelenő új műszaki szabványok mellet nem lehet túl hatékony, egy normális OS pedig egyébként is kell, hogy fejlődjön folyamatosan. 

Az antennáért piros pont jár, ahogy a pillanatok alatt mattra kopó alumíniummal szemben a műanyag házért is. A tervezők klasszikus formákról beszélnek, nekem az egyik személyes kedvencemet juttatta eszembe, a kihalt Sony Ericsson T39-et, amit időszerű lenne újragondolni egy korszerű képernyővel/kezelőfelülettel.

A Mimique legérdekesebb tulajdonsága: A szokatlan és egyedi alakú kijelző. Bár ódákat zengenek a személyre szabhatóságról, félek, hogy a már létező szoftverek átalakítása erre a kijelzőre komoly gondokat fog okozni, és minimum el kéne férnie egy álló, 320x240-es téglalapnak a képernyő közepén, de még inkább egy HVGA, azaz 480x320-as felületre lenne szükség, hogy valóban lépést tarthasson az aktuális trendekkel, ami kétlem hogy teljesül, a telefon arányait elnézve. Ráadásul egy ilyen kijelző gyártása és beépítése valószínűleg a többszörösébe kerülne egy hagyományoshoz képest. Ahogy az RKS alelnöke mondta, "Az iPhone megjelenésében semmi sem utal arra, hogy telefonnal van dolgunk". Hogy ez gond-e, és hogy miért, arról nem tesz említést. Mindemellett több helyen is említik, hogy a telefonnal a hétköznapi felhasználót célozzák meg, viszont kérdés, hogy egy ennyire speciális telefont a beígért, szinte korlátlan személyre szabhatósággal ki tud-e használni az egyszeri felhasználó...

Mondtam már, hogy egy állapot-jelző LED nagyon hiányzik róla?
A nyakba akasztó meg kicsit sem.

Christopher Hewitt-et dicséri az alábbi nagyon komoly showreel: 

Mellesleg a kelet-Londoni rendező, designer és fotós weboldalát is érdemes szemügyre venni, könnyen átlátható, minimalista darab ugyan, viszont technikailag kifejezetten ötletes.

A Discovery számára készült munkája ismerős lehet, akárcsak a Mercedes GLK reklám, amit itthon is vetítettek ha jól emlékszem.

Valahogy megvan ennek a rajongói klipnek a sajátos hangulata. Úgy tűnik a zene is rajongói... de nagyon hiteles az egész!

Ha esetleg nem tudnád ki az az Aphex Twin, sürgősen pódold be a lemaradást!

Gondolom a napokban üzemelték be... Mennyit sírtam érte!
Agyrém volt kimásolgatni a linkeket...

Nem hittem volna, hogy mire megírom ezt a posztot, még mindig ebben a formában fog működni az Opermail, de tévedtem. Nem csalás, nem ámítás, kemény 3MB tárhelyet kapnak az Operamail felhasználók, ami enyhén szólva is nevetségesen kevés. Természetesen regisztráltam, hátha találok valami meggyőzőt a belépés után. A regisztrációs adatlapot érdemes megnézni, a kaptcha legalább jövőbe mutató. Akinek esetleg nem lenne elég a szinte felfoghatatlan, végtelennek tűnő 3MB (két flopi ugye) az meg tizenötszörzheti a tárhelyet évi 29.99 dollár ellenében. Összehasonlítás gyanánt mondjuk ott a Googel Mail, ahol a több gigabájtos ingyenes tárhelyet 10 gigabájtra bővíteni évi 20 dollárba kerül kereken, arról nem is beszélve, hogy más szolgáltatásaikhoz is felhasználható a tárhely, és szinte mindenben űbereli az Operamailt.

Ha valaki azt hinné, elég lehet neki a 3 megabájtos terület, felhívnám a figyelmét arra, hogy mit NEM tartalmaz az ingyenes e-mail:
- POP3
- SMTP
- Átirányítás
- Megválaszolt levelek megjelölése
- Beérkező levelek fordítása több nyelvre (na ezt még meg is értem mondjuk)

Na jó, például letölthetjük a leveleinket más fiókokból ha megadjuk a megfelelő adatokat, ez viszont valószínűleg a levelesláda leveles tasak állandó eldugulását eredményezi majd.

Ha pedig valaki azt hinné, hogy legalább reklámok nincsenek, az téved, ugyanis vannak, egy felhőkarcoló és egy jó méretes vízszintes darab. És hogy teljes legyen az öröm, még az aláírásokba is tesznek reklámot, de legalább csak szövegeset! Botrány!

A 30 Eurót kóstáló lámpa a tévééhez hasonló, változó fényt bocsájt ki, azt az illúziót keltve, hogy a bevilágított szobában tévét néz valaki.

De mi van akkor, ha éppen ezért gondolja az egyébként nem túl elszánt ábrázatú pajszeres fiatalember, hogy a garázsból kell megkezdeni az akciót, mert egy kis zörgést úgysem hallanak meg pornó nézés közben?

Az ára egészen elfogadható, és valószínűnek tartom, hogy ennyiért tényleg igaz a weboldalukon olvasható állítás, miszerint akik egy üzletben találkoznak vele, könnyen meggyőzhetőek a vásárlásról...

A termékkel kapcsolatosan bennem felmerült kérdéseket meg is válaszolják, kiderül például, hogy van benne egy fényérzékelő, illetve időzítő is, így akár több napig is magára hagyhatjuk a szerkezetet.

A garázsba meg mondjuk lehetne egy káromkodós, csörömpölős autószerelő hanganyagot nyomni, vagy esetleg egy több lemezes családi veszekedés is megoldás lehet az előszobába! :D

A működését magyarázó videó viszont annyira béna, hogy habár semmi pluszt nem mond ahhoz képest amit írtam, érdemes megnézni:

Na persze itt nem lehet homok-sütit, meg autópályát építeni a Matcbox-oknak, viszont nem is kell vödör számra hordani a vizet az építkezéshez!

thisissand.com

A bal felső sarokban lévő négyzetre kattintva látható a használati utasítás:

Kattintással szórod a homokot, dupla kattintással folyamatosan.
C = Szín választás
Jobbra, balra = választott színek váltogatása
Ha színátmenetet szeretnél, húzz vonalat a színpalettán!
E = Rajz törlése
M = hang kikapcsolása

A dobozban a submit your piece gombra kattintva elmentheted az alkotásod!

Kedvcsinálónak pedig nézd meg a galériát!

Ha megjött a kedved, ezekkel veheted el:

- Super Sand Mario
- Gary Grant
- Pac-Man
- Rainbow Land
- Vibes 2, Yeah
- Dark side of the moon 

Egyébként érdemes lapozgatni, nekem az volt az érzésem, mintha gyerekrajzokat nézegetnék, de valahogy mégse. Meg mondjuk egy-két modern festményt. Ja és ott ragadsz! :)